Chapter 1-The Chemistry between Us
Kai szemszöge:
A szavai a fülemben visszhangoztak: -Szeretnél egy éjszakát?
Fenébe is, hát persze, hogy szerettem volna. Egy ideje én és a partnerem külön mentünk és azóta nem igazán voltam senkivel. Pontosan 4 hónapja. Kisebb futó kalandjaim voltak, de semmi különleges, amitől éreznék valamit. Nem volt meg bennem és az egy éjszakásaimban az igazi bizsergető szeretkezés. Csak durván egymásnak estünk, majd reggel ott hagytam őket... Egyikőjük sem volt olyan, akivel éreztem volna bármi komolyabbat, így egy ideje már az egy éjszakásak kalandok sem izgattak. Most mégis itt voltam, egy klubban, egy olyan sráccal, aki izgatta a fantáziámat ezzel a furcsa énjével.
Hamar meggondoltam magam és a következő szavak csúsztak ki a számon:
-Köszi, de most nem...
-Visszautasítasz? Miért? A pénz miatt? -csendben hallgattam.
-Mivel sikerült kimentened szorult helyzetemből, így felajánlom szolgálataimat ingyen. Törlesztésként.
-Nem kérem a törlesztésedet.
-Furcsa egy srác vagy, mások már kapva kaptak volna az alkalmon. Érdekes...
-Micsoda?-kérdeztem tőle, miközben az agyamban máris egy kép zajlott le, ahogy én és a szöszi mámorosan kiélvezzük az este hátralevő részét. Talán még reggel is maradnék egy kicsit,ha igazán jó volt a menet. Kezdtem beindulni ettől az idegen, szöszi sráctól...
-Érdekes,hogy elutasítasz, pedig te is a férfiakhoz vonzódsz. Látom rajtad, hogy majd megveszel egy kis mókáért. Talán a párod miatt nem akarod?
-Nincsen párom. Szingli vagyok.
-Akkor mégis hogyan tudod így visszafogni magad? Mi késztet erre?-állta el az utamat, miközben igyekeztem elsétálni, mielőtt újra el kap a szeretkezés utáni vágy, amit biztosan nem kapok meg. Nem akartam egy újabb éjszakát olyannal, akivel nem volt időnk megkedvelni, se megszeretni egymást. Nekem az a szenvedély kellett, amit hónapok óta nem tapasztaltam. Újra érezni akarom, ahogy ég a bőröm a melegtől, a forrón ölelő karokat és azt, hogy ez igazi...
-Nem vagyok odáig az egy éjszakás kapcsolatokért. Ennyi. Nos, ha most megbocsátasz, akkor én megyek is...-mondtam, de a srác megállított.
-Nézd, nekem tényleg lenne kedvem csevegni veled, de...-nem tudtam befejezni a mondatot, mert az ujjaival végigsimított a kezemen. A kezemet elöntötte az elektromos szikrák jóleső érzése. Mi történik velem? A légzés nehézzé vált. Egyre közelebb jött, majd pihekönnyű csókot lehelt az ajkaimra. Teljesen felrázott vele és többet akartam... Még többet.,, Azt akartam, hogy újra és újra megcsókoljon egyre mélyebben, mert szükségem volt erre a közelségre és a szikrákra.
Megrészegültem a varázstól... A következő csókot már én adtam. Halkan felnyögött, miközben a száját harapdáltam. Ő is többet akart.... A szikrák újra pattogni kezdtek közöttünk, ahogy közelebb húztam magamhoz. A hajamba túrt, én pedig a csípőjére tettem a kezeimet. A csókjaink hevesebbek lettek, a levegő füllött. Csak rá koncentráltam és arra, hogy mennyire vágyom egy olyan fiú után, akit alig pár perce ismerek. A klub megszűnt, csak én és ő maradtunk, a vágyainkkal együtt.
A következő pillanatban szétröppentünk, de nem is volt időnk, hogy újra megtehessük, amire vágytunk, mert Kris jelent meg előttem egy elázott Tao-val.
-Sajnálom, hogy megzavarlak Kai, de Tao megint többet ivott a kelleténél és kész ház sárkánnyá változott...
-Mégis...Mit képzelsz magadról? A fiúnk és a barátja előtt.. szidsz..-tántorgott Tao. Ha sokat ivott, akkor újabb vitatkozásra lehetett számítani közte és Kris között. Ilyenkor nem hallgatott másra, csak rám.
-Jól van, kicsit túlzásba vitted a mai partit, de semmi gond csinálok majd reggel hínárlevest, hogy jobban légy. Kai, legközelebb bemutathatnád az új ismerősödet.. Kit is?-nyugtatgatta Kris Tao-t, majd hozzám fordult válaszért.
-Taemin vagyok, örvendek a szerencsének-fogott vele kezet Taemin.
-Tao, ne aggódj nemsokára hazamegyünk. Egy pillanat, Kris-mondtam, miközben visszafordultam Taemin-hoz.
-Sajnálom, de nekem mennem kell. Jól éreztem magam, és talán újra eljövök ide-kacsintottam rá.
-Hát még én... Egyik kliensemmel se volt még hasonló érzésem. Különleges vagy...-mondta alig ejtve ki a szavakat, azokon a tökéletes ajkakon.
-Még megkereslek, most viszont mennem kell-mondtam, miközben hallottam, ahogy a háttérben Tao Kris-nek siránkozik arról, hogy már nem is hívom őt se anyának, se apának, mert felnőttem. Kris igyekezett megtalálni vele a közös hangot, de ilyenkor Tao-nak már csak egy ágyra volt szüksége.
-Még találkozunk!-suttogtam Taemin-nak búcsúzóul, majd elindultam Kris után. Hátra-hátra pillantottam, hogy még többször lássam őt, mielőtt csak pár hét múlva láthatom majd a suli miatt.
-Jössz, Kai? -nézett hátra Kris.
-Igen, itt vagyok. Megyek-mondtam, miközben utat törtünk a tömegben.
Hazafelé még mindig a váratlanul rám törő elektromos sistergés járt az agyamban. Újra akartam érezni, bármit megtettem volna, hogy újra érezzem, amit akkor. A csókot felidézve jóleső bizsergés töltött el. Ő járt az eszemben egyfolytában. Tao-t hamar ágyba kellett parancsolni, mert jobban elázott, mint szokott. Ahogy eldőlt az ágyon Kris Tao fölé hajolva, még egy utolsó csókot adott neki. Így búcsúzott el tőle az éjszaka folyamán, míg aludtak.
A jelenet többször is lejátszódott a fejemben, ahogy elképzeltem, hogy én is lágy jó éjt csókot lehelek valakinek az ajkaira, akitől a szikrák fellángolnak. Jelenleg Taemin tűnt az egyetlennek, akivel ez megvalósulhat, de vele csak hetek múlva lesz esélyem találkozni. Legalábbis így gondoltam, ugyanis a legváratlanabb helyen botlottunk egymásba...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése